Hírek
2019. December 30. 17:04, hétfő |
Belföld
Forrás: mti
Visszaesett idén az ingatlanok iránti kereslet
Lassult az ingatlanpiac idén, a második negyedévben jelentősen, főként Budapesten csökkent az adásvételek száma, az egész évet tekintve az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal,
2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza - derül ki az ingatlan.com és a Takarék Index elemzéséből, amit hétfőn jutattak el az MTI-nek.
A Takarék Index, amely elsősorban az év első hat hónapját vizsgálta, megállapította, hogy az év eleje még erősen indult a magyar lakáspiacon, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben az árak ismét több mint 7 százalékkal nőttek, ami még a korábbi negyedévekhez képest is kimagasló eredménynek számított.
A második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. A tranzakciószámok még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, ezzel párhuzamosan az árak növekedése is megállt április és június között országos szinten.
Az ingatlan.com közleményéből kiderült, saját adataik azt mutatják, hogy éves szinten az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza.
A közleményben Balogh László, a társaság vezető gazdasági szakértője kifejtette, hogy az országos kínálat, a feladott hirdetések száma tavalyhoz képest lényegében stagnált, de a különböző településeken eltérően alakult. A kínálat Budapesten több mint 8 százalékkal csökkent, ezzel szemben megyei jogú városokban 10 százalékkal, a vidéki városokban 7 százalékkal, a községekben - részben a júliustól elérhető falusi csok miatt - 8,5 százalékkal nőtt.
A Takarék Index elemzése szerint a második negyedév gyengébb teljesítménye több tényezővel magyarázható: ebben az időszakban lépett a piacra a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), július elejétől bővültek a családvédelmi intézkedések, köztük például a szinte nulla kamatozású babaváró hitellel, ami indokolhatott bizonyos kivárást a vásárlók részéről a megelőző időszakban, vagyis pont a második negyedévben. A családvédelmi intézkedésekkel összefüggésben elhalasztott kereslet később azonban ismét a piacra léphet, talán pont ezt támaszthatja alá a tranzakciók szeptemberi és októberi élénkülése.
Az is nagy kérdés, hogy a befektetők a jövőben mennyire "szeretik" majd a lakáspiacot. Mindez azért fontos, mert a befektetőknek jelentős szerepe volt a lakáspiaci felívelésben, az alacsony kamatkörnyezetben sokan választották a lakást alternatív befektetési lehetőségként a megtakarításuk elhelyezésére. Mindez azonban most egy erős, kockázatmentesnek nevezhető versenytársat kapott a szuperállampapírral.
A Takarék Index elemzői októberben vizsgálták meg még az első negyedévre elérhető lakásárszintek mellett a befektetési céllal történő lakásvásárlás hozamait Budapesten és néhány nagyvárosban. Megállapították, hogy a lakásárak jövőbeli emelkedésének nagyon jelentős szerepe van a lakásvásárlással elérhető hozamok alakulására, a csak bérleti díjból származó hozam ugyanis többségében nem éri el a MÁP+ hozamszintjét. Mindezek miatt a befektetési célú lakásvásárlók elbizonytalanodtak. Az ingatlanhálózatok információ szerint az arányuk csökkenése a vevői csoportban az őszi nagyobb tranzakciószámokat hozó időszakban is tetten érhető volt.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Április 02. 09:00, csütörtök | Belföld
A külföldön dolgozó fiataloknak is biztosítaná a 3%-os hitelt a kormány
A kormányzat jelenleg is vizsgálja, hogyan tudja az Otthon Start hitelprogramot, a fix 3 százalékos hitelt kiterjeszteni és biztosítani a külföldön dolgozó magyarok számára is
2026. Április 01. 14:00, szerda | Belföld
Orbán Viktor: világszínvonalú kutatóközpont jön létre Magyarországon
2026. Április 01. 11:00, szerda | Belföld
KSH: januárban a bruttó átlagkereset 840 600 forint volt
2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt.
2026. Április 01. 07:20, szerda | Belföld
Takács Péter: évente húszmilliárd forinttal többet fordít a kormány CT-, MR- és ultrahang-diagnosztikára
Évente húszmilliárd forinttal többet fordít a kormány CT-, MR- és ultrahang-diagnosztikára, mint eddig - hangsúlyozta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kedden Baján.